[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] |
LilyPond — Tankönyv
Ez a tankönyv a LilyPond 2.13.27 verziójába nyújt bevezetést. |
1. Első lecke | A LilyPond használatának alapjai. | |
2. Elemi kottaírás | Kották lejegyzése a leggyakoribb kottaelemek felhasználásával. | |
3. Alapfogalmak | Alapvető fogalmak, melyek a továbbiak megértéséhez szükségesek. | |
4. A kimenet finomhangolása | Bevezetés a kottakép finomhangolásába. | |
Függelék | ||
---|---|---|
A. Sablonok | Előre elkészített sablonok. | |
B. GNU Free Documentation License | E dokumentum licence. | |
C. LilyPond tárgymutató |
A teljes dokumentáció a http://www.lilypond.org/ honlapon található. |
[ << Top ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Top ] | [ Fel: Top ] | [ Fájlok fordítása > ] |
1. Első lecke
Tankönyvünk első leckéje bemutatja a LilyPond nyelvét, és elmagyarázza, hogyan kell nyomtatható kottát előállítani.
1.1 Fájlok fordítása | ||
1.2 Bemeneti fájlok írása | ||
1.3 Hogyan olvassuk a dokumentációt? |
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Első lecke ] | [ Fel: Első lecke ] | [ Zene bevitele > ] |
1.1 Fájlok fordítása
1.1.1 Zene bevitele | ||
1.1.2 Mac OS X | ||
1.1.3 Windows | ||
1.1.4 Parancssor |
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Fájlok fordítása ] | [ Fel: Fájlok fordítása ] | [ Mac OS X > ] |
1.1.1 Zene bevitele
A LilyPond bemeneti fájljai egyszerű szöveges állományok. Egy kotta létrehozásához egy bemeneti fájlban (másnéven forrásfájlban) kell azt szöveges formában leírni. „Fordítás” a neve annak a folyamatnak, melynek során egy LilyPond formátumú forrásfájlból egy nyomtatható kotta és (szabadon választhatóan) egy meghallgatható MIDI fájl áll elő.
Első példánk megmutatja, hogy néz ki egy egyszerű bemenet. A LilyPond forrásfájlba ezt írva:
{ c' e' g' e' }
az alábbi eredményt kapjuk:
Figyelem: A LilyPondban a hangok és a dalszöveg köré mindig { kapcsos zárójeleket } kell írni. A kapcsos zárójeleket legtöbbször szóközzel vesszük körül, hacsak a sor elején vagy végén nem állnak, hogy környezetükkel ne folyjanak egybe, így kétértelműséget okozván. A tankönyv példáiban olykor a rövidség kedvéért elhagyjuk a kapcsos zárójeleket, de a forrásfájlokban nem szabad elfelejteni kitenni őket! A Hogyan olvassuk a dokumentációt? c. fejezetben olvasható több információ a tankönyv példáiról és megjelenítésük módjáról.
Továbbá a LilyPond bemenete érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére:
{ c d e }
érvényes bemenet; { C D E }
hibát
eredményez.
A kimenet megtekintése
Ez a szakasz arról szól, hogy milyen parancsokat kell futtatni a kotta előállításához és a kimenet megtekintéséhez a felhasználó operációs rendszerétől függően.
Bizonyos szövegszerkesztőkbe beépíthető LilyPond támogatás, ami hatékonyabb szerkesztést tesz lehetővé; erről a Text editor support c. fejezet ír.
Figyelem: Amikor a LilyPond első alkalommal fut, egy-két percig várni kell, amíg megvizsgálja a rendszer betűtípusait. Ezután természetesen sokkal gyorsabban fog futni!
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Zene bevitele ] | [ Fel: Fájlok fordítása ] | [ Windows > ] |
1.1.2 Mac OS X
Ha elindítjuk a LilyPond.app
alkalmazást, egy példaállományt látunk
megnyitva. Mentsük el (pl. ‘test.ly’ néven az Asztalra), majd a
„Compile > Typeset File” (‘Fordítás > Kotta szedése’) menüpont segítségével fordítsuk le.
Ezután az eredményül kapott PDF fájl a képernyőn látható.
A következő parancsok, melyekre szükség lehet, a „New” (‘Új’) és az „Open” (‘Megnyitás’) a „File” (‘Fájl’) menüben. A szerkesztés alatt levő fájlt a szedés előtt mindig el kell menteni. Ha a feldolgozás során bármilyen hiba történt, a naplóablakban láthatjuk a hibák leírását.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Mac OS X ] | [ Fel: Fájlok fordítása ] | [ Parancssor > ] |
1.1.3 Windows
Windows alatt az Asztalon levő LilyPond ikonra duplán kattintva indíthatjuk el a LilyPondot, mely először egy példafájlt nyit meg egy egyszerű szövegszerkesztőben. Mentsük el (pl. ‘test.ly’ néven az Asztalra), majd kattintsunk rá duplán a lefordításához (az ikonja egy hangjegyre hasonlít). Pár másodperc múlva létrejön egy ‘test.pdf’ nevű fájl az Asztalon. Ha erre duplán kattintunk, megtekinthetjük a nyomtatható kottát. A ‘test.ly’ fordításának másik módja, hogy egérrel ráhúzzuk a LilyPond parancsikonjára.
Egy létező .ly
fájl szerkesztéséhez kattintsunk rá jobb gombbal, és
válasszuk az „Edit source” (‘Forrás szerkesztése’) menüpontot. Új kotta
írásához vagy a szerkesztőt futtassuk a fent leírt módon, majd válasszuk ki a
„File > New” (‘Fájl > Új’) parancsot, vagy jobb gombbal
kattintsunk az Asztalra, válasszuk az ‘Új > Szöveges dokumentum’
menüpontot, nevezzük át a fájlt a kívánt névre, és változtassuk meg a
kiterjesztését .ly
-re. Ezután ugyanúgy szerkeszthetjük és
feldolgozhatjuk, ahogy eddig is tettük.
Ha duplán kattintunk egy .ly
fájlra, nem csak egy PDF-et kapunk, hanem
egy .log
kiterjesztésű naplófájlt is, amely a LilyPond futásáról
tartalmaz információkat. Hiba esetén ajánlatos megvizsgálni.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Windows ] | [ Fel: Fájlok fordítása ] | [ Bemeneti fájlok írása > ] |
1.1.4 Parancssor
Hozzunk létre egy fájlt ‘test.ly’ néven, és írjuk bele a következőket:
{ c' e' g' e' }
A ‘test.ly’ fájl feldolgozásához adjuk ki az alábbi parancsot:
lilypond test.ly
Ekkor az alábbi kimenethez hasonlót láthatunk:
lilypond test.ly GNU LilyPond 2.13.27 Processing `test.ly' Parsing... Interpreting music... Preprocessing graphical objects... Finding the ideal number of pages... Fitting music on 1 page... Drawing systems... Layout output to `test.ps'... Converting to `test.pdf'...
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Parancssor ] | [ Fel: Első lecke ] | [ Egyszerű kottázás > ] |
1.2 Bemeneti fájlok írása
1.2.1 Egyszerű kottázás | ||
1.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői |
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Bemeneti fájlok írása ] | [ Fel: Bemeneti fájlok írása ] | [ A bemeneti fájlok jellemzői > ] |
1.2.1 Egyszerű kottázás
A LilyPond bizonyos elemeket automatikusan hozzáad a kottához. A következő példában csak négy hangmagasságot adunk meg, de a LilyPond kirakja a kulcsot és az ütemmutatót, valamint a hangok hosszúságát alapértelmezetten negyednek veszi.
{ c' e' g' e' }
Természetesen minden megváltoztatható, de a legtöbb esetben az alapbeállítás megfelelő.
Hangmagasság
Fogalomtár: pitch, interval, scale, middle C, octave, accidental.
A hangok beírásának legegyszerűbb módja a \relative
mód.
Ebben a módban minden hang automatikusan abba az oktávba kerül,
melyben az előző hanghoz a legközelebb áll, vagyis legfeljebb
kvárt távolságra. Ennek szemléltetésére gépeljünk be egy zenei alapformulát,
egy skálát, melyben minden hang szekund távolságra van az
előzőtől. (Figyelem: mivel angolul a h hang neve b, ezért a LilyPond forrásban
is mindig b-t kell írni h helyett!)
% megadjuk, hogy az első viszonyítási hang egyvonalas c legyen \relative c' { c d e f g a b c }
Itt a relatív mód első viszonyítási hangja az egyvonalas c. Minden
hang az előzőhöz a lehető legközelebb helyezkedik el: az első c
az
egyvonalas c-hez legközelebb eső c hangot jelenti, vagyis az egyvonalas c-t.
A második, d hang ehhez a hanghoz esik legközelebb, vagyis ugyanúgy az
egyvonalas oktávba kerül.
Legfeljebb kvárt nagyságú hangközöket tartalmazó dallamok tápláhatók be így a
legegyszerűbben.
\relative c' { d f a g c b f d }
Természetesen nem szükséges, hogy a relatív mód első viszonyítási hangja
megegyezzen a tényleges első hanggal, ahogy az előző példában is láttuk, ahol
az első hang – a d
– az egyvonalas c-hez legközelebb eső hang,
az egyvonalas d.
A \relative c' {
parancsban megadott első viszonyítási hanghoz
'
vagy ,
karaktereket hozzáadva vagy elvéve
változtatható a kezdőoktáv:
% kétvonalas oktáv \relative c'' { e c a c }
A relatív mód kezdetben bonyolultnak tűnhet, de valójában a legtöbb dallamot így lehet legkönnyebben bevinni. Nézzük, hogyan néz ki a relatív hangmagasság-számítás a gyakorlatban. A h hangról egy kvárton belül felfelé a c, d és e hangok helyezkednek el, míg lefelé az a, g és f hangok. Tehát ha egy h-t követő hang c, d vagy e, akkor a h fölé, míg ha a, g vagy f, akkor a h alá kerül.
\relative c'' { b c % felfelé szekund, lefelé szeptim, így: felső c b d % felfelé terc, lefelé szext, így: felső d b e % felfelé kvárt, lefelé kvint, így: felső e b a % felfelé szeptim, lefelé szekund, így: alsó a b g % felfelé szext, lefelé terc, így: alsó g b f % felfelé kvint, lefelé kvárt, így: alsó f }
Pontosan ugyanez marad a működés, ha bármelyik hang előtt kereszt vagy bé áll. A módosítójelek a relatív magasságszámítás során egyáltalán nem számítanak. A számítás során csak a vonalrendszerben elfoglalt pozíciónak (azaz a diatonikus magasságnak) van szerepe.
Kvártnál nagyobb hangközugrást úgy érhetünk el, hogy '
vagy ,
karaktereket helyezünk a hang után. Az '
egy oktávnyi
emelkedést, a ,
egy oktávnyi süllyedést jelent.
\relative c'' { a a, c' f, g g'' a,, f' }
Amennyi karaktert használunk, annyi oktáv különbséget érhetünk el, pl.
''
vagy ,,
két oktávnyi emelést, ill. süllyesztést jelent –
de vigyázzunk, soha ne használjunk idézőjelet ("
) két aposztróf
(''
) helyett! Ez ugyanaz a mechanizmus, amivel a relatív mód első
viszonyítási hangját módosíthatjuk.
Ritmusérték
Fogalomtár: beam, duration, whole note, half note, quarter note, dotted note.
A hangok ritmusértékét a hangmagasság után írt számmal
határozhatjuk meg. 1
jelenti az egészkottát, 2
a
félkottát, 4
a negyedkottát és így tovább. A
gerendázást automatikusan elvégzi a LilyPond.
Ha nincs megadva a hosszúság, az előző hang hossza marad érvényben. Az első hang alapértelmezetten negyed hosszúságú.
\relative c'' { a1 a2 a4 a8 a a16 a a a a32 a a a a64 a a a a a a a a2 }
A pontozott hangok után annyi pontot (.
) kell írni,
ahányszoros a pontozás. A pontozott hangok ritmusértékét mindig meg kell
adni számmal.
\relative c'' { a a a4. a8 a8. a16 a a8. a8 a4. }
Szünet
Fogalomtár: rest.
A szünetek megadása hasonlóképpen történik, mint a hangoké,
csak a hangmagasság megjelölése helyett r
betűt kell írni:
\relative c'' { a r r2 r8 a r4 r4. r8 }
Ütemmutató
Fogalomtár: time signature.
Az ütemmutató beállítására a \time
parancs szolgál:
\relative c'' { \time 3/4 a4 a a \time 6/8 a4. a \time 4/4 a4 a a a }
Kulcs
Fogalomtár: clef.
A kulcs beállítása a \clef
paranccsal lehetséges:
\relative c' { \clef treble c1 \clef alto c1 \clef tenor c1 \clef bass c1 }
Mindez együtt
Alább látható egy rövid példa, mely az eddig tanult elemeket mutatja be:
\relative c, { \time 3/4 \clef bass c2 e8 c' g'2. f4 e d c4 c, r4 }
Lásd még
Referencia: Writing pitches, Writing rhythms, Writing rests, Time signature, Clef.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Egyszerű kottázás ] | [ Fel: Bemeneti fájlok írása ] | [ Hogyan olvassuk a dokumentációt? > ] |
1.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
A LilyPond nyelve sok tekintetben hasonlít bizonyos programnyelvekhez.
Érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére, az üres helyek (szóközök, újsorok,
tabulátorok stb.) pedig nem számítanak. Ún. kifejezéseket lehet alkotni
kapcsos zárójelek { } segítségével, megjegyzéseket pedig %
után
vagy %{ ... %}
közé lehet írni.
Ha esetleg nem lennének világosak a fenti mondatok, sebaj! Magyarázatuk részletesen a következő:
-
Érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére:
nem mindegy, hogy kisbetűket vagy nagybetűket használunk
(pl.
a, b, s, t
nem ugyanaz, mintA, B, S, T
). A hangneveket mindig kisbetűvel kell írni:{ c d e }
helyes,{ C D E }
hibás bemenet. -
Az üres helyek nem számítanak:
mindegy, hogy hova hány szóköz, tabulátor vagy újsor kerül.
{ c d e }
ugyanazt jelenti, mint{ c
d e } vagy:{ c d e }
Természetesen ez így nehezen olvasható. Érdemes a blokkokat beljebb kezdeni egy tabulátorral vagy két szóközzel:
{ c d e }
-
Kifejezések:
a LilyPond bemenete { kapcsos zárójelek } között álló zenei
kifejezésekből épül fel (ezekről később lesz szó), akárcsak a zárójelek
()
közé zárt matematikai kifejezések. A kapcsos zárójelek köré javasolt szóközt tenni, hacsak nem a sor elején vagy végén szerepelnek.Egy
\
karakterrel kezdődő LilyPond parancs az azt követő kapcsos zárójelpár tartalmával együtt ugyancsak egy zenei kifejezésnek számít (mint például a\relative { }
). -
Megjegyzések:
a megjegyzések az emberi olvasó számára írt útmutatók; a LilyPond ezeket
figyelmen kívül hagyja, így nem jelennek meg a kimenetben. Kétfajta megjegyzés
van. A százalékjel
%
egy olyan megjegyzést kezd, mely a sor végéig tart. Egy egysoros megjegyzés mindig az utána levő sorral kapcsolatos.a4 a a a % most jön a két h hang b2 b
A többsoros megjegyzés (megjegyzésblokk) több sort is közrefoghat. A
%{
és%}
jelek között minden megjegyzésnek számít. Figyelem, a megjegyzésblokkok nem ágyazhatóak egymásba! Ez azt jelenti, hogy nem lehet egy megjegyzésblokkot egy másikon belülre tenni, mert az első%}
jelnél véget ér mindkét megjegyzésblokk. A következő részlet a megjegyzések használatára mutat példát:% Ez itt a "Hull a pelyhes fehér hó" dallama c4 c g' g a a g2 %{ Ez a sor és az alatta levők nem számítanak bele a kimenetbe, mert megjegyzésblokkban szerepelnek. f f e e d d c2 %}
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < A bemeneti fájlok jellemzői ] | [ Fel: Első lecke ] | [ Kapcsos zárójelek elhagyása > ] |
1.3 Hogyan olvassuk a dokumentációt?
1.3.1 Kapcsos zárójelek elhagyása | ||
1.3.2 Kattintható példák | ||
1.3.3 A dokumentáció áttekintése |
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Hogyan olvassuk a dokumentációt? ] | [ Fel: Hogyan olvassuk a dokumentációt? ] | [ Kattintható példák > ] |
1.3.1 Kapcsos zárójelek elhagyása
A LilyPond bemenete vagy { } jelek között, vagy pedig egy
\relative c'' { ... }
blokkban kell, hogy álljon, ahogy azt a
A bemeneti fájlok jellemzői c. fejezetben láttuk.
A tankönyv további részében a legtöbb példában ezt elhagyjuk. A példák
kipróbálásához a kimenet kimásolható és beilleszthető, de mindig köré
kell rakni a \relative c'' { }
blokkot, ha nem szerepel
benne:
\relative c'' { ...a példa ide kerül... }
Miért hagytuk el a kapcsos zárójeleket? A legtöbb példa a kézikönyvben
beszúrható más, hosszabb darabokba. Ezeknél a példáknál nem éri meg
külön megadni a \relative c'' { }
blokkot –
esetleg belekerülnének egy nagyobb \relative
blokkba, ami nem javasolt!
Ha minden példa körül \relative c'' { }
szerepelne,
nem lenne egyszerű az ilyen példákat kimásolni és beilleszteni egy hosszabb
műbe. Mivel a legtöbb felhasználó a neki kellő kódrészleteket egyszerűen
kimásolja a kézikönyvből, úgy döntöttünk, hogy leegyszerűsítjük a példákat.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Kapcsos zárójelek elhagyása ] | [ Fel: Hogyan olvassuk a dokumentációt? ] | [ A dokumentáció áttekintése > ] |
1.3.2 Kattintható példák
A legtöbb ember úgy tanul bele egy program használatába, hogy a gyakorlatban próbálgatja azt, és játszadozik vele. Ez a LilyPonddal is lehetséges. A kézikönyv HTML változatában bármelyik képre kattintva megtekinthető a pontos bemenet, amelyből a LilyPond a képet generálta. Ez az alábbi példán kipróbálható:
A „ly snippet” kezdetű szakasz kimásolásával és beillesztésével már rendelkezésre áll egy kiindulópont a kísérletezéshez. A kép egy az egyben előáll (ugyanakkora méretben), ha a „Start cut-&-pastable section” résztől kezdve a fájl végéig kimásoljuk a szöveget.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Elemi kottaírás >> ] | ||
[ < Kattintható példák ] | [ Fel: Hogyan olvassuk a dokumentációt? ] | [ Elemi kottaírás > ] |
1.3.3 A dokumentáció áttekintése
A LilyPondhoz nagyon sok dokumentáció áll rendelkezésre. Az új felhasználóknak emiatt gyakran nem világos, hogy mely részeket kell elolvasniuk, és olykor alapvető fontosságú részeket hagynak ki.
Figyelem: A dokumentáció fontos részeit erősen ajánlott elolvasni, különben a későbbi részek megértése jóval nehezebb lesz.
- Legelőször is: a tankönyvből az Első lecke, majd az Elemi kottaírás fejezeteket kell elolvasni. Amennyiben egy zenei fogalom jelentése nem világos, a Zenei fogalomtárban lehet megkeresni.
- Egy teljes darab írása előtt: a tankönyv Alapfogalmak c. fejezetét javasolt elolvasni. Ezután a Kottaírás kézikönyvében lehet az előforduló kottaelemek beviteli módját megnézni.
- Az alapértelmezett kimenet megváltoztatása előtt: A kimenet finomhangolása olvasandó el.
- Egy nagy mű bevitele előtt: a program használatának kézikönyvéből a Tanácsok LilyPond bemeneti fájlok írásához c. fejezetet érdemes elolvasni.
[ << Első lecke ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < A dokumentáció áttekintése ] | [ Fel: Top ] | [ Egyszólamú lejegyzés > ] |
2. Elemi kottaírás
Az Első lecke után ez a fejezet ismerteti, hogyan lehet a gyakori kottaelemek felhasználásával gyönyörű kottákat készíteni.
2.1 Egyszólamú lejegyzés | ||
2.2 Több hang egyszerre | ||
2.3 Dalok | ||
2.4 Utolsó simítások |
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Elemi kottaírás ] | [ Fel: Elemi kottaírás ] | [ Módosítás és előjegyzés > ] |
2.1 Egyszólamú lejegyzés
Ebben a szakaszban bemutatjuk a kotta gyakori elemeit, egyelőre egy szólamnál maradva.
2.1.1 Módosítás és előjegyzés | ||
2.1.2 Ívek | ||
2.1.3 Artikuláció és dinamika | ||
2.1.4 Szöveges utasítások | ||
2.1.5 Automatikus és kézi gerendázás | ||
2.1.6 Haladó ritmikai parancsok |
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Egyszólamú lejegyzés ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Ívek > ] |
2.1.1 Módosítás és előjegyzés
Módosítójelek
Fogalomtár: sharp, flat, double sharp, double flat, accidental.
Keresztes hangot a hang neve után közvetlenül is
utótagot
írva kapunk, bés hangot pedig es
-t írva. Értelemszerűen
kettős kereszt és kettős bé rendre isis
és
eses
hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán
nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű
módosítójelek használata a
Note names in other languages
c. fejezetben van leírva.
cis1 ees fisis, aeses
Előjegyzés
Fogalomtár: key signature, major, minor.
Az előjegyzés a \key
parancs segítségével állítható be,
melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: \major
vagy
moll: \minor
) követ.
\key d \major a1 \key c \minor a
Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
Fogalomtár: accidental, key signature, pitch, flat, natural, sharp, transposition.
A módosítások, az előjegyzés és az ütemvonalak együttesen határozzák meg, hogy milyen módosítójelek jelennek meg a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy bővebb magyarázatra szorul.
A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg: mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.
Ebben a példában:
\key d \major d cis fis
egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond
forrásfájlban még ki kell rakni az is
utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.
Ha leírunk egy b
-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy
„a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni”, hanem azt, hogy
„itt egy h hang szól”. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:
\key aes \major b
Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a transzponálás, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa az Automatic accidentals c. fejezetben.
Lásd még
Referencia: Note names in other languages, Accidentals, Automatic accidentals, Key signature.
Fogalomtár: Pitch names.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Módosítás és előjegyzés ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Artikuláció és dinamika > ] |
2.1.2 Ívek
Átkötés
Fogalomtár: tie.
Átkötött hangot úgy kaphatunk, hogy a hang után egy ~
karaktert írunk.
g4~ g c2~ c4 ~ c8 a8 ~ a2
Kötőív
Fogalomtár: slur.
A kötőív egy dallamot összefogó ív. Kezdőhangja után
(
, záróhangja után )
írandó.
d4( c16) cis( d e c cis d) e( d4)
Frazeálóív
A frázisokat jelölő ívek elejét és végét a \(
és
\)
jelek határozzák meg. Szerepelhet egyszerre kötőív és frazeálóív,
de egyszerre két kötőív vagy két frazeálóív nem.
a8(\( ais b c) cis2 b'2 a4 cis,\)
Figyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban
Fogalomtár: articulation, slur, tie.
A kötőív kinézetre hasonlít az átkötéshez, de más a jelentése. Az átkötés egy hang hosszát toldja meg a következő, ugyanolyan magasságú hangéval. A kötőív egy dallam artikulációját határozza meg, és több hangot átívelhet. Természetesen egy kötőíven belül lehetnek átkötött hangok.
c2~( c8 fis fis4 ~ fis2 g2)
Lásd még
Referencia: Ties, Slurs, Phrasing slurs.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Ívek ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Szöveges utasítások > ] |
2.1.3 Artikuláció és dinamika
Artikuláció
Fogalomtár: articulation.
Egy hang artikulációját egy gondolatjel (-
) után írt megfelelő
karakterrel lehet jelezni, pl. a staccatóhoz -.
írandó a hang után:
c-. c-- c-> c-^ c-+ c-_
Ujjrend
Fogalomtár: fingering.
Hasonlóan az artikulációhoz, az ujjrend a hang után írt
gondolatjellel (-
) és számmal jelezhető:
c-3 e-5 b-2 a-1
Az artikulációs jelzések és ujjrendek automatikusan a hang helyes oldalára
kerülnek, de ez felülírható, ha a gondolatjelet (-
) kicseréljük
^
vagy _
karakterre, ami azt jelenti, hogy a jelzés az előbbi
esetben mindig a hang felett, ill. az utóbbi esetben mindig a hang alatt fog
elhelyezkedni. Egy hangon több artikulációs jel is lehet. Mindazonáltal a
legtöbb esetben legjobb, ha a LilyPond határozza meg, melyik oldalra
kerüljenek a jelzések.
c_-^1 d^. f^4_2-> e^-_+
Dinamika
Fogalomtár: dynamics, crescendo, decrescendo.
Dinamikai jelzések kottába írásához a megfelelő rövidítést kell
\
karakterrel együtt azon hang után írni, amelytől kezdve érvényes:
c\ff c\mf c\p c\pp
A crescendo és decrescendo a \<
, ill. \>
paranccsal kezdődik, és a következő dinamikai jelzésnél vagy a \!
parancsnál fejeződik be:
c2\< c2\ff\> c2 c2\!
Lásd még
Referencia: Articulations and ornamentations, Fingering instructions, Dynamics.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Artikuláció és dinamika ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Automatikus és kézi gerendázás > ] |
2.1.4 Szöveges utasítások
A hangokhoz a következő módon lehet szöveges jelzéseket rendelni:
c1^"espr" a_"legato"
Ez nem dalszöveg, hanem szöveges előadási utasítások bevitelére szolgál!
Formázott szöveget a \markup
blokkon belülre kell elhelyezni:
c1^\markup{ \bold espr} a1_\markup{ \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p }
Lásd még
Referencia: Writing text.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Szöveges utasítások ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Haladó ritmikai parancsok > ] |
2.1.5 Automatikus és kézi gerendázás
Fogalomtár: beam.
A gerendák automatikus elhelyezéséről a LilyPond gondoskodik:
a8 ais d ees r d c16 b a8
Amennyiben az automatikus gerendázás nem megfelelő, kézzel felüldefiniálható.
Ha egyszeri alkalommal kell a gerendázást megváltoztatni, a gerenda első
hangja után [
, az utolsó hangja után ]
írandó.
a8[ ais] d[ ees r d] a b
Az automatikus gerendázás kikapcsolására az \autoBeamOff
parancs
szolgál. Egészen addig tart a hatása, amíg vissza nem kapcsoljuk az
automatikus gerendázást az \autoBeamOn
segítségével.
\autoBeamOff a8 c b4 d8. c16 b4 \autoBeamOn a8 c b4 d8. c16 b4
Lásd még
Referencia: Automatic beams, Manual beams.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Automatikus és kézi gerendázás ] | [ Fel: Egyszólamú lejegyzés ] | [ Több hang egyszerre > ] |
2.1.6 Haladó ritmikai parancsok
Felütés
Fogalomtár: anacrusis.
Felütés a \partial
kulcsszó segítségével kapható.
A parancs után egy ritmusértéket kell írni: \partial 4
egy
negyed értékű felütést, \partial 8
egy nyolcad értékű felütést
eredményez.
\partial 8 f8 c2 d
n-olák
Fogalomtár: note value, triplet.
Triolák, kvintolák stb. (általánosan n-olák) a \times
kulcsszóval írhatóak le. A parancs után egy törtszámot és egy dallamot kell
írni: a dallamban a hangok hosszúságai a törtszámmal szorzódnak meg. Például
a triolák lejegyzett hosszúságuk 2/3 részéig szólnak, így triolánál
2/3 kell, hogy legyen a tört értéke.
\times 2/3 { f8 g a } \times 2/3 { c r c } \times 2/3 { f,8 g16[ a g a] } \times 2/3 { d4 a8 }
Előkék
Fogalomtár: grace notes, acciaccatura, appoggiatura.
Az előkéket a \grace
parancs jelöli. Súlyos előkék előtt
az \appoggiatura
, súlytalanok előtt az \acciaccatura
parancs
áll:
c2 \grace { a32[ b] } c2 c2 \appoggiatura b16 c2 c2 \acciaccatura b16 c2
Lásd még
Referencia: Grace notes, Tuplets, Upbeats.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Haladó ritmikai parancsok ] | [ Fel: Elemi kottaírás ] | [ A zenei kifejezés fogalma > ] |
2.2 Több hang egyszerre
Ebben a szakaszban annak a lehetőségeit vizsgáljuk meg, hogyan lehet többszólamú zenét írni a LilyPondban. Ebbe beletartozik a több hangszerre, több kottasort elfoglaló hangszerre (pl. zongorára) írt művek, valamint akkordok lejegyzése.
A polifónia szót ezentúl annak a speciális esetnek a megnevezésére használjuk, amikor egy vonalrendszeren belül több szólam szerepel.
2.2.1 A zenei kifejezés fogalma | ||
2.2.2 Több kottasor | ||
2.2.3 Kottasor-csoport | ||
2.2.4 Hangok akkordba foglalása | ||
2.2.5 Több szólam egy kottasoron belül |
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Több hang egyszerre ] | [ Fel: Több hang egyszerre ] | [ Több kottasor > ] |
2.2.1 A zenei kifejezés fogalma
A LilyPond bemeneti fájljaiban a zene zenei kifejezésekből épül fel. Egy hang már egy kifejezés:
a4
Ha több hangot kapcsos zárójelbe teszünk, egy összetett zenei kifejezés jön létre. Az alábbi példában az összetett zenei kifejezés két hangból áll:
{ a4 g4 }
A kapcsos zárójel azt jelenti, hogy a benne szereplő zenei kifejezések egymás után következnek: mindegyik akkor kezdődik, amikor az előtte álló befejeződik. A zenei kifejezések egymásba ágyazhatóak:
{ { a4 g } f g }
Analógia: matematikai kifejezések
Ez a mechanizmus a matematikai képletekhez hasonló: egy nagy képlet sok kicsi képletből, vagyis kifejezésből épül fel, melyek további kifejezéseket tartalmazhatnak, és így tetszőleges bonyolultságú kifejezések létrehozhatóak. Például:
1 1 + 2 (1 + 2) * 3 ((1 + 2) * 3) / (4 * 5)
Ebben a sorozatban minden kifejezés a következő kifejezésben egy nagyobb
kifejezés részeként szerepel. A legegyszerűbb kifejezések a számok, összetett
kifejezéseket pedig úgy hozhatunk létre, hogy meglevő kifejezéseket
műveletekkel (mint pl. +
, *
vagy /
) és zárójelekkel
kombinálunk össze. Akárcsak a matematikai kifejezések, a zenei kifejezések is
tetszőleges mélységig egymásba ágyazhatóak, és éppen erre van szükség
többszólamú zene esetén.
Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor
Fogalomtár: polyphony.
A fent leírt technikát alkalmazzuk polifónia lejegyzésénél.
Több kottasort vagy több kottasoron belüli szólamot tartalmazó zenénél
párhuzamosan (egyidejűen) kell összekombinálni a kifejezéseket.
Annak a jelzésére, hogy több szólam egyszerre kezd játszani,
<<
és >>
közé kell foglalni őket; ez jelenti azt, hogy
nem egymás után, hanem egy időben kezdődnek. A következő példában
három dallamot (ezek mindegyike két hangból áll) kombinálunk össze
három szólammá:
\relative c'' { << { a4 g } { f e } { d b } >> }
Amikor egy kifejezés egy másik kifejezésen belül szerepel, érdemes eggyel nagyobb behúzással kezdeni. A LilyPondnak ez nem számít, de a LilyPond forrásfájlt olvasó emberek számára áttekinthetőbb lesz a bemenet.
Figyelem: Relatív módban minden hang magasságát a forrásfájlban őt megelőző
hanghoz képest számítja ki a LilyPond, nem pedig az első relative
parancs viszonyítási hangjához képest.
Egyidejű zenei kifejezések: egy kottasor
A LilyPond onnan állapítja meg, hogy egy vagy több kottasor szerepel-e a darabban, hogy az első kifejezés többszólamú-e. Ha nem, egy kottasort hoz létre, ha igen, többet.
\relative c'' { c2 <<c e>> << { e f } { c <<b d>> } >> }
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < A zenei kifejezés fogalma ] | [ Fel: Több hang egyszerre ] | [ Kottasor-csoport > ] |
2.2.2 Több kottasor
Ahogy azt az előző, A zenei kifejezés fogalma c. szakaszban láttuk, a LilyPond bemeneti fájljai zenei kifejezésekből épülnek fel, és ha egy párhuzamos kifejezés az első, akkor több kottasorból áll a mű. Jobban látható, hogy mi történik, ha világosan megmondjuk, mi szerepeljen külön kottasorban, és mi nem.
Egy kottasor kézzel történő létrehozásához a zenei kifejezés elé
\new Staff
parancsot kell írni.
Az így kapott kottasorokat, ahogy már megszoktuk, a <<
és
>>
jelekkel kell összekombinálni:
\relative c'' { << \new Staff { \clef treble c } \new Staff { \clef bass c,, } >> }
A \new
parancs egy új kontextus létrehozására szolgál.
Egy kontextus egy zárt környezet, amely zenei eseményeket
(pl. hangokat vagy a \clef
paranccsal jelölt kulcsokat) tartalmaz.
Egyszerűbb esetekben sok környezet automatikusan létrejön. Bonyolultabb
műveknél érdemes ezeket a környezeteket kézzel létrehozni.
Sokfajta környezet létezik. Többek között a Score
(kotta),
Staff
(kottasor) és Voice
(szólam) környezetek tartalmazhatnak
dallamokat, míg a Lyrics
(dalszöveg) környezet dalszöveget
tartalmazhat, a ChordNames
(akkordnevek) környezet pedig akkordok
neveit tartalmazhatja.
A nyelvtanban a \new
parancs egy zenei kifejezés elé fűzve
egy nagyobb zenei kifejezésnek számít. Bizonyos szempontból a negatív
előjelre hasonlít a matematikában. A (4+5) képlet egy kifejezés,
így a -(4+5) képlet egy nagyobb kifejezés.
Egy kottasorban elhelyezett ütemmutató minden más kottasorra is hat alapesetben. Ugyanakkor az egy kottasorban szereplő előjegyzés nem hat a többi kottasorra. Ez azért az alapértelmezett viselkedés, mert a transzponáló hangszereket tartalmozó és a politonális zene gyakoribb, mint a poliritmikus.
\relative c'' { << \new Staff { \clef treble \key d \major \time 3/4 c } \new Staff { \clef bass c,, } >> }
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Több kottasor ] | [ Fel: Több hang egyszerre ] | [ Hangok akkordba foglalása > ] |
2.2.3 Kottasor-csoport
Fogalomtár: brace.
A zongoramuzsikát két összekapcsolt kottasorban szokás lejegyezni.
Egy zongoraszólam így hasonló a Több kottasor c. szakaszban
szereplő több kottasort tartalmazó példához, csak most az egész párhuzamos
kifejezés egy PianoStaff
kontextuson belül szerepel:
\new PianoStaff << \new Staff … \new Staff … >>
Egy rövid zongoradarab-részlet:
\relative c'' { \new PianoStaff << \new Staff { \time 2/4 c4 e g g, } \new Staff { \clef bass c,, c' e c } >> }
Másfajta kottasor-csoportok is léteznek: a zenekari szólamok összekapcsolására
használatos \new GrandStaff
vagy a kórusszólamok csoportosítására
szolgáló \new ChoirStaff
. Ezek hasonló kontextusok, mint a
\new PianoStaff
, csak másfajta kapcsot használnak, és máshogy kötik
össze az ütemvonalakat.
Lásd még
Referencia: Keyboard and other multi-staff instruments, Displaying staves.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Kottasor-csoport ] | [ Fel: Több hang egyszerre ] | [ Több szólam egy kottasoron belül > ] |
2.2.4 Hangok akkordba foglalása
Fogalomtár: chord.
Korábban láttuk, hogyan lehet több szólamot elérni dupla kacsacsőrök használatával. Ehhez hasonló az akkordok leírása: az akkord hangjait egyszeres kacsacsőrök közé kell zárni. Mivel egy akkord minden hangja ugyanannyi ideig tart, az akkord ritmusértékét nem az egyes akkordhangok, hanem a záró kacsacsőr után kell megadni.
r4 <c e g>4 <c f a>2
Az akkordokra érdemes úgy gondolni, mint az egyes hangokra: szinte minden, amit egy hanghoz lehet rendelni, az egy egész akkordhoz is rendelhető, ha a kacsacsőrökön kívül helyezzük el. Például így lehet átkötött vagy másképpen gerendázott akkordokat elérni: a megfelelő jelzések a kacsacsőrök után szerepelnek.
r4 <c e g>8[ <c f a>]~ <c f a>2 r4 <c e g>8( <c e g>\> <c e g>4 <c f a>\!)
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Hangok akkordba foglalása ] | [ Fel: Több hang egyszerre ] | [ Dalok > ] |
2.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
A polifónia, azaz egy kottasoron belüli szólamok lejegyzése, bár nem bonyolult jelenség, olyan fogalmak megértését feltételezi, amelyeket még nem tárgyaltunk. Ezt most sem fogjuk megtenni. Ehelyett a tankönyv megfelelő részére hivatkozunk, amely részletesen elmagyarázza a témakört.
Lásd még
Tankönyv: A szólamok zenét tartalmaznak.
Referencia: Simultaneous notes.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Több szólam egy kottasoron belül ] | [ Fel: Elemi kottaírás ] | [ Egyszerű dalok kottázása > ] |
2.3 Dalok
Ez a szakasz a vokális zene és egyszerű dalok, valamint könnyűzenei számok lejegyzésébe nyújt betekintést.
2.3.1 Egyszerű dalok kottázása | ||
2.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz | ||
2.3.3 Azonos dalszöveg több kottasorhoz |
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Dalok ] | [ Fel: Dalok ] | [ Dalszöveg igazítása a dallamhoz > ] |
2.3.1 Egyszerű dalok kottázása
Fogalomtár: lyrics.
Egy angol gyermekdal, a Girls and boys come out to play így kezdődik:
\relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 }
Dalszöveget legegyszerűbben úgy lehet hozzáadni a dallamhoz,
hogy a dallam után írjuk az \addlyrics
parancsot, majd a dalszöveget.
Minden szótagot szóközzel kell elválasztani.
<< \relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 } \addlyrics { Girls and boys come out to play, } >>
Mind a dallamot, mind a dalszöveget kapcsos zárójelbe kell tenni, az egész
dalt pedig << ... >>
közé, mivel a zene és a szöveg egyszerre
kezdődik.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Egyszerű dalok kottázása ] | [ Fel: Dalok ] | [ Azonos dalszöveg több kottasorhoz > ] |
2.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
Fogalomtár: melisma, extender line.
A gyerekdal következő sora: The moon doth shine as bright as day. Írjuk be ezt is:
<< \relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 g8 a4 b8 c b a d4 b8 g4. } \addlyrics { Girls and boys come out to play, The moon doth shine as bright as day; } >>
A shine szót két hangra kellene énekelni, így a dalszöveg nem illeszkedik helyesen a hangokra. Egy melizmát kell létrehozni. Több lehetőség van arra, hogy egy szótagot több hangra elnyújtsunk; a legegyszerűbb, ha a melizma hangjait kötőívvel összekötjük (ld. az Ívek szakaszt):
<< \relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 g8 a4 b8 c( b) a d4 b8 g4. } \addlyrics { Girls and boys come out to play, The moon doth shine as bright as day; } >>
Most már a dalszöveg jól illeszkedik a dallamra, de az automatikus gerendázás az angolszász konvenció értelmében nem megfelelő a shine as szavakon. Írjuk felül ezt kézzel (ld. az Automatikus és kézi gerendázás szakaszt):
<< \relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 g8 a4 b8 c([ b]) a d4 b8 g4. } \addlyrics { Girls and boys come out to play, The moon doth shine as bright as day; } >>
A melizmát úgy adhatjuk meg másképp a kötőív helyett, hogy a dalszövegben
annyi alulvonás karakterrel (_
) látjuk el a szótagot, ahány hangra (az elsőt
leszámítva) kiterjed:
<< \relative c'' { \key g \major \time 6/8 d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4 g8 a4 b8 c[ b] a d4 b8 g4. } \addlyrics { Girls and boys come out to play, The moon doth shine _ as bright as day; } >>
Ha egy melizma nagyon hosszú, szótagjelző vonalat szokás húzni,
amíg a melizma tart. Ezt két alulvonással (__
) jelezzük. Íme Purcell
Dido és Aeneas c. operájából Dido búcsúáriájának első
három üteme:
<< \relative c'' { \key g \minor \time 3/2 g2 a bes bes( a) b c4.( bes8 a4. g8 fis4.) g8 fis1 } \addlyrics { When I am laid, am laid __ in earth, } >>
Eddig még egy példában sem szerepelt több szótagból álló szó.
Általában minden szótagot külön hangra kell énekelni, a szótagok
közé kötőjel kerül a kottában. Ezt a forrásfájlban két gondolatjel
--
jelzi. Következő példánkban mindaz szerepel, amit eddig
megtanultunk a dallam és szöveg összekapcsolásáról:
<< \relative c' { \key g \major \time 3/4 \partial 4 d4 g4 g a8( b) g4 g4 b8( c) d4 d e4 c2 } \addlyrics { A -- way in a __ man -- ger, no __ crib for a bed, __ } >>
Más dalszövegeknél, főleg olasz nyelvűeknél, épp ennek ellenkezőjére van
szükség: több szótagot kell egy hangra énekelni. Ezt úgy érhetjük el,
hogy összekötjük a két szótagot egy alulvonás karakterrel (_
),
szóközök nélkül, vagy idézőjelbe rakjuk őket.
Rossini operájának alábbi részletében, Figaro Largo al factotum
kezdetű áriájában a Largo szó go szótagját és az
al szót ugyanarra a hangra kell énekelni:
<< \relative c' { \clef bass \key c \major \time 6/8 c4.~ c8 d b c([ d]) b c d b c } \addlyrics { Lar -- go_al fac -- to -- tum del -- la cit -- tà } >>
Lásd még
Referencia: Vocal music.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Dalszöveg igazítása a dallamhoz ] | [ Fel: Dalok ] | [ Utolsó simítások > ] |
2.3.3 Azonos dalszöveg több kottasorhoz
Ha ugyanazt a dalszöveget akarjuk több szólamhoz rendelni, választhatjuk az egyszerű megközelítést, mint ebben a példában, mely Händel Júdás Makkabeus c. oratóriumából való:
<< \relative c'' { \key f \major \time 6/8 \partial 8 c8 c([ bes]) a a([ g]) f f'4. b, c4.~ c4 } \addlyrics { Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, __ } \relative c' { \key f \major \time 6/8 \partial 8 r8 r4. r4 c8 a'([ g]) f f([ e]) d e([ d]) c bes'4 } \addlyrics { Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, } >>
Érdemes azonban a dalszöveget csak egyszer leírni, és később hivatkozni rá változók segítségével. Ez a módszer a Művek szervezettebbé tétele változók segítségével c. szakaszban olvasható.
Lásd még
Referencia: Vocal music.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Azonos dalszöveg több kottasorhoz ] | [ Fel: Elemi kottaírás ] | [ Művek szervezettebbé tétele változók segítségével > ] |
2.4 Utolsó simítások
Ez gyakorlatunk befejező szakasza. Bemutatja, hogyan végezzük el az utolsó simításokat egyszerű műveken, valamint bevezetést nyújt a tankönyv további részébe.
2.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével | ||
2.4.2 Verziószám | ||
2.4.3 Cím és más adatok megadása | ||
2.4.4 Abszolút hangmagasság-megadás | ||
2.4.5 Hogyan tovább? |
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Utolsó simítások ] | [ Fel: Utolsó simítások ] | [ Verziószám > ] |
2.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze, nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő. Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak. Átláthatóságukat változók használatával javíthatjuk.
A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk. Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:
dallam = { … }
A dallam
nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető.
Ehhez csak egy \
karaktert kell a neve elé írni (\dallam
,
akárcsak egy LilyPond parancs esetén).
hegedu = \new Staff { \relative c'' { a4 b c b } } csello = \new Staff { \relative c { \clef bass e2 d } } { << \hegedu \csello >> }
A változók nevei csak az angol ábécé betűit tartalmazhatják. Nem tartalmazhatnak ékezetes karaktert, számot, aláhúzást, kötőjelet stb.
A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk, de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk be sokszor ismétlődő szakaszokat. Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi változóra.
triolaA = \times 2/3 { c,8 e g } utemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA } \relative c'' { \utemA \utemA }
Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:
szelesseg = 4.5\cm nev = "Wendy" AOtosLap = \paper { paperheight = 21.0 \cm }
Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel. Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:
\paper { \AOtosLap line-width = \szelesseg } { c4^\name }
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Művek szervezettebbé tétele változók segítségével ] | [ Fel: Utolsó simítások ] | [ Cím és más adatok megadása > ] |
2.4.2 Verziószám
A \version
utasítással kell megadni, hogy a LilyPond melyik verziója
számára készült a fájl:
\version "2.13.27"
Ezt megállapodás szerint a LilyPond fájl legelejére helyezzük.
A verziómegjelölés célja, hogy a LilyPond későbbi verziójára való átállás
minél zökkenőmentesebb legyen. A nyelvtanban bekövetkezett változásokat egy
speciális program, a convert-ly
képes kezelni, és a \version
utasítás alapján állapítja meg, hogy milyen szabályok szerint frissítse a
fájlt. Erről bővebb információ a
Updating files with convert-ly
szakaszban található.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Verziószám ] | [ Fel: Utolsó simítások ] | [ Abszolút hangmagasság-megadás > ] |
2.4.3 Cím és más adatok megadása
A címet, szerzőt, opus-számot és hasonló adatokat a \header
blokkban kell megadni. Ez a fő zenei kifejezésen kívül helyezendő el; a
\header
blokk általában a verziószám alatt szerepel.
\version "2.13.27" \header { title = "Szimfónia" composer = "Én" opus = "Op. 9" } { … zene … }
Amikor a fájl feldolgozásra kerül, a cím és a szerző neve a kotta tetején jelenik meg nyomtatásban. A mű egyéb adatainak megadási módja és elhelyezése a Creating titles c. fejezetben található.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Cím és más adatok megadása ] | [ Fel: Utolsó simítások ] | [ Hogyan tovább? > ] |
2.4.4 Abszolút hangmagasság-megadás
Eddig mindig \relative
módban adtuk meg a hangmagasságot.
Ez a legkönnyebb módja a legtöbb zenemű bevitelének, de létezik a
hangmagasság megadásának egy másik módja is: az abszolút mód.
A LilyPond a \relative
blokk elhagyása esetén minden hangmagasságot
abszolútként értelmez. A c'
mindig az egyvonalas c hangot jelöli, a
b
az alatta levő hangot, a kis h-t, a g,
pedig a nagy g-t.
{ \clef bass c' b g, g, g, f, f c' }
Íme egy négy oktávos skála:
{ \clef bass c, d, e, f, g, a, b, c d e f g a b c' d' \clef treble e' f' g' a' b' c'' d'' e'' f'' g'' a'' b'' c'''1 }
Amint az látható, a magas hangok beviteléhez sok '
jel szükséges.
Itt van például egy Mozart-idézet:
{ \key a \major \time 6/8 cis''8. d''16 cis''8 e''4 e''8 b'8. cis''16 b'8 d''4 d''8 }
A sok aposztróftól kevésbé lesz olvasható a bemenet, és így könnyebb hibázni.
A \relative
módban az előző példát sokkal könnyebb elolvasni és
begépelni:
\relative c'' { \key a \major \time 6/8 cis8. d16 cis8 e4 e8 b8. cis16 b8 d4 d8 }
Ha relatív módban hibát vét az ember (eggyel több vagy kevesebb '
vagy
,
jelet használ), a hiba azonnal szembetűnő – a hibás hangtól kezdve
minden hang elcsúszik egy oktávval. Abszolút módban az egyszeri hiba nem
ilyen könnyen észrevehető, és nehezebb megtalálni.
Az abszolút mód olyan dallamoknál lehet előnyös, amelyekben nagy hangközugrások vannak, de leginkább a LilyPond-fájlok számítógéppel történő generálásánál bizonyul különösen hasznosnak.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Alapfogalmak >> ] | ||
[ < Abszolút hangmagasság-megadás ] | [ Fel: Utolsó simítások ] | [ Alapfogalmak > ] |
2.4.5 Hogyan tovább?
Gratulálunk az alapok elsajátításához! Eme tanulmányok után javasolt egy-két darab begépelésével nagyobb gyakorlatra szert tenni. Egy lehetőség például a Sablonok használata. Ha valamilyen kottaelem ismertetésére még nem került volna sor, a Kottaírás kézikönyvéből kikereshető, a Musical notation fejezettől kezdve. A sablonok között nem szereplő hangszeregyüttes esetén érdemes A sablonok kibővítése c. fejezetet elolvasni.
Pár rövid darab megírása után következhetnek a tankönyv további fejezetei. Természetesen már most is elolvashatóak, de mivel nagyobb jártasságot feltételeznek a LilyPond nyelvében, tanácsos most ezeket átlapozni, és csak azután visszatérni rájuk, amikor már több tapasztalatot szerzett az ember.
A tankönyv minden szakaszának végén található egy Lásd még bekezdés is, mely más szakaszokra mutató kereszthivatkozásokat tartalmaz: ezeket első olvasásra nem praktikus követni, csak az egész tankönyv elolvasása után, az összefüggések meglátása végett.
Minél előbb ajánlott elolvasni a dokumentációról szóló szakaszt. Mivel nagy mennyiségű segédanyag áll rendelkezésre a LilyPondról, az új felhasználók sokszor nem tudják, hova forduljanak segítségért. A dokumentációról szóló rész figyelmes elolvasása csak öt percbe kerül, de megelőzi azt, hogy az olvasó bosszantó órákat töltsön azzal, hogy rossz helyen keresgél.
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Hogyan tovább? ] | [ Fel: Top ] | [ Hogyan működnek a LilyPond bemeneti fájlok? > ] |
3. Alapfogalmak
3.1 Hogyan működnek a LilyPond bemeneti fájlok? | ||
3.2 A szólamok zenét tartalmaznak | ||
3.3 Kontextusok és ábrázolók | ||
3.4 A sablonok kibővítése |
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Alapfogalmak ] | [ Fel: Alapfogalmak ] | [ Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe > ] |
3.1 Hogyan működnek a LilyPond bemeneti fájlok?
3.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe | ||
3.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés | ||
3.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása | ||
3.1.4 A gerendák és ívek átfedhetik egymást |
3.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
Kontextusok és ábrázolók. Művek szervezettebbé tétele változók segítségével. All the templates use this
3.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés
A zenei kifejezés fogalma. In that section, we saw how to
3.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása
3.1.4 A gerendák és ívek átfedhetik egymást
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < A gerendák és ívek átfedhetik egymást ] | [ Fel: Alapfogalmak ] | [ Hangzatos szólamok > ] |
3.2 A szólamok zenét tartalmaznak
3.2.1 Hangzatos szólamok | ||
3.2.2 Szólamok kézi létrehozása | ||
3.2.3 Szólamok és vokális zene |
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < A szólamok zenét tartalmaznak ] | [ Fel: A szólamok zenét tartalmaznak ] | [ Szólamok kézi létrehozása > ] |
3.2.1 Hangzatos szólamok
Változók felhasználása a finomhangoláshoz.
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Hangzatos szólamok ] | [ Fel: A szólamok zenét tartalmaznak ] | [ Szólamok és vokális zene > ] |
3.2.2 Szólamok kézi létrehozása
Hangoszlopok
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Szólamok kézi létrehozása ] | [ Fel: A szólamok zenét tartalmaznak ] | [ Kontextusok és ábrázolók > ] |
3.2.3 Szólamok és vokális zene
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Szólamok és vokális zene ] | [ Fel: Alapfogalmak ] | [ A kontextus fogalma > ] |
3.3 Kontextusok és ábrázolók
3.3.1 A kontextus fogalma | ||
3.3.2 Kontextusok létrehozása | ||
3.3.3 Az ábrázoló fogalma | ||
3.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása | ||
3.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása |
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Kontextusok és ábrázolók ] | [ Fel: Kontextusok és ábrázolók ] | [ Kontextusok létrehozása > ] |
3.3.1 A kontextus fogalma
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < A kontextus fogalma ] | [ Fel: Kontextusok és ábrázolók ] | [ Az ábrázoló fogalma > ] |
3.3.2 Kontextusok létrehozása
Kontextusok tulajdonságainak módosítása.)
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Kontextusok létrehozása ] | [ Fel: Kontextusok és ábrázolók ] | [ Kontextusok tulajdonságainak módosítása > ] |
3.3.3 Az ábrázoló fogalma
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Az ábrázoló fogalma ] | [ Fel: Kontextusok és ábrázolók ] | [ Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása > ] |
3.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
Kontextusok tulajdonságainak beállítása a \with
paranccsal
Kontextusok tulajdonságainak beállítása a \context
paranccsal
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Kontextusok tulajdonságainak módosítása ] | [ Fel: Kontextusok és ábrázolók ] | [ A sablonok kibővítése > ] |
3.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
Egyetlenegy kontextus módosítása
Azonos típusú kontextusok módosítása
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása ] | [ Fel: Alapfogalmak ] | [ Szoprán és cselló > ] |
3.4 A sablonok kibővítése
3.4.1 Szoprán és cselló | ||
3.4.2 Négyszólamú vegyeskar | ||
3.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól | ||
3.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel | ||
3.4.5 Partitúra és szólamkották |
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < A sablonok kibővítése ] | [ Fel: A sablonok kibővítése ] | [ Négyszólamú vegyeskar > ] |
3.4.1 Szoprán és cselló
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Szoprán és cselló ] | [ Fel: A sablonok kibővítése ] | [ Kotta létrehozása az alapoktól > ] |
3.4.2 Négyszólamú vegyeskar
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Négyszólamú vegyeskar ] | [ Fel: A sablonok kibővítése ] | [ Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel > ] |
3.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Kotta létrehozása az alapoktól ] | [ Fel: A sablonok kibővítése ] | [ Partitúra és szólamkották > ] |
3.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ A kimenet finomhangolása >> ] | ||
[ < Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel ] | [ Fel: A sablonok kibővítése ] | [ A kimenet finomhangolása > ] |
3.4.5 Partitúra és szólamkották
[ << Alapfogalmak ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Partitúra és szólamkották ] | [ Fel: Top ] | [ A finomhangolás alapjai > ] |
4. A kimenet finomhangolása
4.1 A finomhangolás alapjai | ||
4.2 A belső működés referenciája | ||
4.3 Objektumok megjelenése | ||
4.4 Objektumok elhelyezése | ||
4.5 Objektumok ütközése | ||
4.6 További finomhangolás |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < A kimenet finomhangolása ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ Bevezetés a finomhangolásba > ] |
4.1 A finomhangolás alapjai
4.1.1 Bevezetés a finomhangolásba | ||
4.1.2 Objektumok és interfészek | ||
4.1.3 Objektumok és tulajdonságok elnevezési konvenciói | ||
4.1.4 Finomhangolási módszerek |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < A finomhangolás alapjai ] | [ Fel: A finomhangolás alapjai ] | [ Objektumok és interfészek > ] |
4.1.1 Bevezetés a finomhangolásba
Kontextusok és ábrázolók, as Contexts, Engravers, and the
4.1.2 Objektumok és interfészek
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok és interfészek ] | [ Fel: A finomhangolás alapjai ] | [ Finomhangolási módszerek > ] |
4.1.3 Objektumok és tulajdonságok elnevezési konvenciói
Kontextusok és ábrázolók. Here for reference is a list
4.1.4 Finomhangolási módszerek
Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása. We must now introduce some more
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Finomhangolási módszerek ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ Elrendezési objektumok tulajdonságai > ] |
4.2 A belső működés referenciája
4.2.1 Elrendezési objektumok tulajdonságai | ||
4.2.2 Interfészek tulajdonságai | ||
4.2.3 Tulajdonságok típusai |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < A belső működés referenciája ] | [ Fel: A belső működés referenciája ] | [ Interfészek tulajdonságai > ] |
4.2.1 Elrendezési objektumok tulajdonságai
A kívánt kontextus megkeresése
Felülírás csak egy alkalommal
Tulajdonság visszaállítása
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Elrendezési objektumok tulajdonságai ] | [ Fel: A belső működés referenciája ] | [ Tulajdonságok típusai > ] |
4.2.2 Interfészek tulajdonságai
Kontextus megadása dalszöveg-beviteli módban
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Interfészek tulajdonságai ] | [ Fel: A belső működés referenciája ] | [ Objektumok megjelenése > ] |
4.2.3 Tulajdonságok típusai
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Tulajdonságok típusai ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ Objektumok láthatósága és színe > ] |
4.3 Objektumok megjelenése
4.3.1 Objektumok láthatósága és színe | ||
4.3.2 Objektumok mérete | ||
4.3.3 Objektumok hossza és vastagsága |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok megjelenése ] | [ Fel: Objektumok megjelenése ] | [ Objektumok mérete > ] |
4.3.1 Objektumok láthatósága és színe
stencil (láthatóság)
break-visibility (láthatóság sortörések körül)
transparent (átlátszóság)
color (szín)
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok láthatósága és színe ] | [ Fel: Objektumok megjelenése ] | [ Objektumok hossza és vastagsága > ] |
4.3.2 Objektumok mérete
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok mérete ] | [ Fel: Objektumok megjelenése ] | [ Objektumok elhelyezése > ] |
4.3.3 Objektumok hossza és vastagsága
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok hossza és vastagsága ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ Automatikus viselkedés > ] |
4.4 Objektumok elhelyezése
4.4.1 Automatikus viselkedés | ||
4.4.2 Vonalrendszeren belüli objektumok | ||
4.4.3 Vonalrendszeren kívüli objektumok |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok elhelyezése ] | [ Fel: Objektumok elhelyezése ] | [ Vonalrendszeren belüli objektumok > ] |
4.4.1 Automatikus viselkedés
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Automatikus viselkedés ] | [ Fel: Objektumok elhelyezése ] | [ > ] |
4.4.2 Vonalrendszeren belüli objektumok
Ujjrend
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Objektumok elhelyezése ] | [ Objektumok ütközése > ] |
4.4.3 Vonalrendszeren kívüli objektumok
A \textLengthOn parancs
Dinamika
Grobok méretezése
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Vonalrendszeren kívüli objektumok ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ Objektumok mozgatása > ] |
4.5 Objektumok ütközése
4.5.1 Objektumok mozgatása | ||
4.5.2 Egymást átfedő jelek javítása | ||
4.5.3 Valós zenei példa |
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok ütközése ] | [ Fel: Objektumok ütközése ] | [ Egymást átfedő jelek javítása > ] |
4.5.1 Objektumok mozgatása
Vonalrendszeren belüli objektumok. Szólamok kézi létrehozása) do not resolve the note
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Objektumok mozgatása ] | [ Fel: Objektumok ütközése ] | [ Valós zenei példa > ] |
4.5.2 Egymást átfedő jelek javítása
padding (térköz) tulajdonság
left-padding (bal térköz) és right-padding (jobb térköz) tulajdonságok
staff-padding (kottasorok közötti térköz) tulajdonság
self-alignment-X (vízszintes igazítás) tulajdonság
staff-position (kottasor-pozíció) tulajdonság
extra-offset (extra eltolás) tulajdonság
positions (pozíciók) tulajdonság
force-hshift (kényszerített vízszintes eltolás) tulajdonság
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Egymást átfedő jelek javítása ] | [ Fel: Objektumok ütközése ] | [ További finomhangolás > ] |
4.5.3 Valós zenei példa
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Valós zenei példa ] | [ Fel: A kimenet finomhangolása ] | [ A finomhangolás más felhasználási módjai > ] |
4.6 További finomhangolás
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < További finomhangolás ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ Változók felhasználása a finomhangoláshoz > ] |
4.6.1 A finomhangolás más felhasználási módjai
Átkötés különböző szólamok hangjai között
Korona szimulációja MIDI-ben
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < A finomhangolás más felhasználási módjai ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ Stíluslapok > ] |
4.6.2 Változók felhasználása a finomhangoláshoz
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Változók felhasználása a finomhangoláshoz ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ További információforrások > ] |
4.6.3 Stíluslapok
A kimenet finomhangolása, for details. But what if you have many Haladó finomhangolás Scheme-mel.
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < Stíluslapok ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ A lassabban feldolgozható finomhangolások elkerülése > ] |
4.6.4 További információforrások
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < További információforrások ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ Haladó finomhangolás Scheme-mel > ] |
4.6.5 A lassabban feldolgozható finomhangolások elkerülése
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ Sablonok >> ] | ||
[ < A lassabban feldolgozható finomhangolások elkerülése ] | [ Fel: További finomhangolás ] | [ Sablonok > ] |
4.6.6 Haladó finomhangolás Scheme-mel
[ << A kimenet finomhangolása ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Haladó finomhangolás Scheme-mel ] | [ Fel: Top ] | [ Egy kottasor > ] |
A. Sablonok
A.1 Egy kottasor | ||
A.2 Zongorasablonok | ||
A.3 Vonósnégyes | ||
A.4 Kórus | ||
A.5 Zenekari sablonok | ||
A.6 Sablonok régizenéhez | ||
A.7 Egyéb sablonok |
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Sablonok ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.1 Egy kottasor
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Egy kottasor ] | [ Fel: Egy kottasor ] | [ > ] |
A.1.1 Csak hangok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Egy kottasor ] | [ > ] |
A.1.2 Hangok és dalszöveg
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Egy kottasor ] | [ > ] |
A.1.3 Hangok és akkordok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Egy kottasor ] | [ Zongorasablonok > ] |
A.1.4 Hangok, dalszöveg és akkordok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.2 Zongorasablonok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Zongorasablonok ] | [ Fel: Zongorasablonok ] | [ > ] |
A.2.1 Szólózongora
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Zongorasablonok ] | [ > ] |
A.2.2 Zongora és dallam dalszöveggel
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Zongorasablonok ] | [ > ] |
A.2.3 Zongora középre igazított dalszöveggel
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Zongorasablonok ] | [ Vonósnégyes > ] |
A.2.4 Zongora középre igazított dinamikai jelzésekkel
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.3 Vonósnégyes
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Vonósnégyes ] | [ Fel: Vonósnégyes ] | [ > ] |
A.3.1 Vonósnégyes
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Vonósnégyes ] | [ Kórus > ] |
A.3.2 Vonósnégyes szólamkották
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.4 Kórus
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Kórus ] | [ Fel: Kórus ] | [ > ] |
A.4.1 Négyszólamú vegyeskar
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Kórus ] | [ > ] |
A.4.2 Négyszólamú vegyeskar és automatikus zongorakivonat
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Kórus ] | [ Zenekari sablonok > ] |
A.4.3 Négyszólamú vegyeskar igazított kontextusokkal
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.5 Zenekari sablonok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Zenekari sablonok ] | [ Fel: Zenekari sablonok ] | [ Sablonok régizenéhez > ] |
A.5.1 Zenekar, kórus és zongora
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.6 Sablonok régizenéhez
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Sablonok régizenéhez ] | [ Fel: Sablonok régizenéhez ] | [ > ] |
A.6.1 Menzurális notációval lejegyzett művek átírása
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok régizenéhez ] | [ Egyéb sablonok > ] |
A.6.2 Gregorián tételek átírása
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Sablonok ] | [ > ] |
A.7 Egyéb sablonok
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ GNU Free Documentation License >> ] | ||
[ < Egyéb sablonok ] | [ Fel: Egyéb sablonok ] | [ GNU Free Documentation License > ] |
A.7.1 Dzsesszegyüttes
[ << Sablonok ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ LilyPond tárgymutató >> ] | ||
[ < ] | [ Fel: Top ] | [ LilyPond tárgymutató > ] |
B. GNU Free Documentation License
Version 1.3, 3 November 2008
Copyright © 2000, 2001, 2002, 2007, 2008 Free Software Foundation, Inc. http://fsf.org/ Everyone is permitted to copy and distribute verbatim copies of this license document, but changing it is not allowed. |
-
PREAMBLE
The purpose of this License is to make a manual, textbook, or other functional and useful document free in the sense of freedom: to assure everyone the effective freedom to copy and redistribute it, with or without modifying it, either commercially or noncommercially. Secondarily, this License preserves for the author and publisher a way to get credit for their work, while not being considered responsible for modifications made by others.
This License is a kind of “copyleft”, which means that derivative works of the document must themselves be free in the same sense. It complements the GNU General Public License, which is a copyleft license designed for free software.
We have designed this License in order to use it for manuals for free software, because free software needs free documentation: a free program should come with manuals providing the same freedoms that the software does. But this License is not limited to software manuals; it can be used for any textual work, regardless of subject matter or whether it is published as a printed book. We recommend this License principally for works whose purpose is instruction or reference.
-
APPLICABILITY AND DEFINITIONS
This License applies to any manual or other work, in any medium, that contains a notice placed by the copyright holder saying it can be distributed under the terms of this License. Such a notice grants a world-wide, royalty-free license, unlimited in duration, to use that work under the conditions stated herein. The “Document”, below, refers to any such manual or work. Any member of the public is a licensee, and is addressed as “you”. You accept the license if you copy, modify or distribute the work in a way requiring permission under copyright law.
A “Modified Version” of the Document means any work containing the Document or a portion of it, either copied verbatim, or with modifications and/or translated into another language.
A “Secondary Section” is a named appendix or a front-matter section of the Document that deals exclusively with the relationship of the publishers or authors of the Document to the Document’s overall subject (or to related matters) and contains nothing that could fall directly within that overall subject. (Thus, if the Document is in part a textbook of mathematics, a Secondary Section may not explain any mathematics.) The relationship could be a matter of historical connection with the subject or with related matters, or of legal, commercial, philosophical, ethical or political position regarding them.
The “Invariant Sections” are certain Secondary Sections whose titles are designated, as being those of Invariant Sections, in the notice that says that the Document is released under this License. If a section does not fit the above definition of Secondary then it is not allowed to be designated as Invariant. The Document may contain zero Invariant Sections. If the Document does not identify any Invariant Sections then there are none.
The “Cover Texts” are certain short passages of text that are listed, as Front-Cover Texts or Back-Cover Texts, in the notice that says that the Document is released under this License. A Front-Cover Text may be at most 5 words, and a Back-Cover Text may be at most 25 words.
A “Transparent” copy of the Document means a machine-readable copy, represented in a format whose specification is available to the general public, that is suitable for revising the document straightforwardly with generic text editors or (for images composed of pixels) generic paint programs or (for drawings) some widely available drawing editor, and that is suitable for input to text formatters or for automatic translation to a variety of formats suitable for input to text formatters. A copy made in an otherwise Transparent file format whose markup, or absence of markup, has been arranged to thwart or discourage subsequent modification by readers is not Transparent. An image format is not Transparent if used for any substantial amount of text. A copy that is not “Transparent” is called “Opaque”.
Examples of suitable formats for Transparent copies include plain ASCII without markup, Texinfo input format, LaTeX input format, SGML or XML using a publicly available DTD, and standard-conforming simple HTML, PostScript or PDF designed for human modification. Examples of transparent image formats include PNG, XCF and JPG. Opaque formats include proprietary formats that can be read and edited only by proprietary word processors, SGML or XML for which the DTD and/or processing tools are not generally available, and the machine-generated HTML, PostScript or PDF produced by some word processors for output purposes only.
The “Title Page” means, for a printed book, the title page itself, plus such following pages as are needed to hold, legibly, the material this License requires to appear in the title page. For works in formats which do not have any title page as such, “Title Page” means the text near the most prominent appearance of the work’s title, preceding the beginning of the body of the text.
The “publisher” means any person or entity that distributes copies of the Document to the public.
A section “Entitled XYZ” means a named subunit of the Document whose title either is precisely XYZ or contains XYZ in parentheses following text that translates XYZ in another language. (Here XYZ stands for a specific section name mentioned below, such as “Acknowledgements”, “Dedications”, “Endorsements”, or “History”.) To “Preserve the Title” of such a section when you modify the Document means that it remains a section “Entitled XYZ” according to this definition.
The Document may include Warranty Disclaimers next to the notice which states that this License applies to the Document. These Warranty Disclaimers are considered to be included by reference in this License, but only as regards disclaiming warranties: any other implication that these Warranty Disclaimers may have is void and has no effect on the meaning of this License.
-
VERBATIM COPYING
You may copy and distribute the Document in any medium, either commercially or noncommercially, provided that this License, the copyright notices, and the license notice saying this License applies to the Document are reproduced in all copies, and that you add no other conditions whatsoever to those of this License. You may not use technical measures to obstruct or control the reading or further copying of the copies you make or distribute. However, you may accept compensation in exchange for copies. If you distribute a large enough number of copies you must also follow the conditions in section 3.
You may also lend copies, under the same conditions stated above, and you may publicly display copies.
-
COPYING IN QUANTITY
If you publish printed copies (or copies in media that commonly have printed covers) of the Document, numbering more than 100, and the Document’s license notice requires Cover Texts, you must enclose the copies in covers that carry, clearly and legibly, all these Cover Texts: Front-Cover Texts on the front cover, and Back-Cover Texts on the back cover. Both covers must also clearly and legibly identify you as the publisher of these copies. The front cover must present the full title with all words of the title equally prominent and visible. You may add other material on the covers in addition. Copying with changes limited to the covers, as long as they preserve the title of the Document and satisfy these conditions, can be treated as verbatim copying in other respects.
If the required texts for either cover are too voluminous to fit legibly, you should put the first ones listed (as many as fit reasonably) on the actual cover, and continue the rest onto adjacent pages.
If you publish or distribute Opaque copies of the Document numbering more than 100, you must either include a machine-readable Transparent copy along with each Opaque copy, or state in or with each Opaque copy a computer-network location from which the general network-using public has access to download using public-standard network protocols a complete Transparent copy of the Document, free of added material. If you use the latter option, you must take reasonably prudent steps, when you begin distribution of Opaque copies in quantity, to ensure that this Transparent copy will remain thus accessible at the stated location until at least one year after the last time you distribute an Opaque copy (directly or through your agents or retailers) of that edition to the public.
It is requested, but not required, that you contact the authors of the Document well before redistributing any large number of copies, to give them a chance to provide you with an updated version of the Document.
-
MODIFICATIONS
You may copy and distribute a Modified Version of the Document under the conditions of sections 2 and 3 above, provided that you release the Modified Version under precisely this License, with the Modified Version filling the role of the Document, thus licensing distribution and modification of the Modified Version to whoever possesses a copy of it. In addition, you must do these things in the Modified Version:
- Use in the Title Page (and on the covers, if any) a title distinct from that of the Document, and from those of previous versions (which should, if there were any, be listed in the History section of the Document). You may use the same title as a previous version if the original publisher of that version gives permission.
- List on the Title Page, as authors, one or more persons or entities responsible for authorship of the modifications in the Modified Version, together with at least five of the principal authors of the Document (all of its principal authors, if it has fewer than five), unless they release you from this requirement.
- State on the Title page the name of the publisher of the Modified Version, as the publisher.
- Preserve all the copyright notices of the Document.
- Add an appropriate copyright notice for your modifications adjacent to the other copyright notices.
- Include, immediately after the copyright notices, a license notice giving the public permission to use the Modified Version under the terms of this License, in the form shown in the Addendum below.
- Preserve in that license notice the full lists of Invariant Sections and required Cover Texts given in the Document’s license notice.
- Include an unaltered copy of this License.
- Preserve the section Entitled “History”, Preserve its Title, and add to it an item stating at least the title, year, new authors, and publisher of the Modified Version as given on the Title Page. If there is no section Entitled “History” in the Document, create one stating the title, year, authors, and publisher of the Document as given on its Title Page, then add an item describing the Modified Version as stated in the previous sentence.
- Preserve the network location, if any, given in the Document for public access to a Transparent copy of the Document, and likewise the network locations given in the Document for previous versions it was based on. These may be placed in the “History” section. You may omit a network location for a work that was published at least four years before the Document itself, or if the original publisher of the version it refers to gives permission.
- For any section Entitled “Acknowledgements” or “Dedications”, Preserve the Title of the section, and preserve in the section all the substance and tone of each of the contributor acknowledgements and/or dedications given therein.
- Preserve all the Invariant Sections of the Document, unaltered in their text and in their titles. Section numbers or the equivalent are not considered part of the section titles.
- Delete any section Entitled “Endorsements”. Such a section may not be included in the Modified Version.
- Do not retitle any existing section to be Entitled “Endorsements” or to conflict in title with any Invariant Section.
- Preserve any Warranty Disclaimers.
If the Modified Version includes new front-matter sections or appendices that qualify as Secondary Sections and contain no material copied from the Document, you may at your option designate some or all of these sections as invariant. To do this, add their titles to the list of Invariant Sections in the Modified Version’s license notice. These titles must be distinct from any other section titles.
You may add a section Entitled “Endorsements”, provided it contains nothing but endorsements of your Modified Version by various parties—for example, statements of peer review or that the text has been approved by an organization as the authoritative definition of a standard.
You may add a passage of up to five words as a Front-Cover Text, and a passage of up to 25 words as a Back-Cover Text, to the end of the list of Cover Texts in the Modified Version. Only one passage of Front-Cover Text and one of Back-Cover Text may be added by (or through arrangements made by) any one entity. If the Document already includes a cover text for the same cover, previously added by you or by arrangement made by the same entity you are acting on behalf of, you may not add another; but you may replace the old one, on explicit permission from the previous publisher that added the old one.
The author(s) and publisher(s) of the Document do not by this License give permission to use their names for publicity for or to assert or imply endorsement of any Modified Version.
-
COMBINING DOCUMENTS
You may combine the Document with other documents released under this License, under the terms defined in section 4 above for modified versions, provided that you include in the combination all of the Invariant Sections of all of the original documents, unmodified, and list them all as Invariant Sections of your combined work in its license notice, and that you preserve all their Warranty Disclaimers.
The combined work need only contain one copy of this License, and multiple identical Invariant Sections may be replaced with a single copy. If there are multiple Invariant Sections with the same name but different contents, make the title of each such section unique by adding at the end of it, in parentheses, the name of the original author or publisher of that section if known, or else a unique number. Make the same adjustment to the section titles in the list of Invariant Sections in the license notice of the combined work.
In the combination, you must combine any sections Entitled “History” in the various original documents, forming one section Entitled “History”; likewise combine any sections Entitled “Acknowledgements”, and any sections Entitled “Dedications”. You must delete all sections Entitled “Endorsements.”
-
COLLECTIONS OF DOCUMENTS
You may make a collection consisting of the Document and other documents released under this License, and replace the individual copies of this License in the various documents with a single copy that is included in the collection, provided that you follow the rules of this License for verbatim copying of each of the documents in all other respects.
You may extract a single document from such a collection, and distribute it individually under this License, provided you insert a copy of this License into the extracted document, and follow this License in all other respects regarding verbatim copying of that document.
-
AGGREGATION WITH INDEPENDENT WORKS
A compilation of the Document or its derivatives with other separate and independent documents or works, in or on a volume of a storage or distribution medium, is called an “aggregate” if the copyright resulting from the compilation is not used to limit the legal rights of the compilation’s users beyond what the individual works permit. When the Document is included in an aggregate, this License does not apply to the other works in the aggregate which are not themselves derivative works of the Document.
If the Cover Text requirement of section 3 is applicable to these copies of the Document, then if the Document is less than one half of the entire aggregate, the Document’s Cover Texts may be placed on covers that bracket the Document within the aggregate, or the electronic equivalent of covers if the Document is in electronic form. Otherwise they must appear on printed covers that bracket the whole aggregate.
-
TRANSLATION
Translation is considered a kind of modification, so you may distribute translations of the Document under the terms of section 4. Replacing Invariant Sections with translations requires special permission from their copyright holders, but you may include translations of some or all Invariant Sections in addition to the original versions of these Invariant Sections. You may include a translation of this License, and all the license notices in the Document, and any Warranty Disclaimers, provided that you also include the original English version of this License and the original versions of those notices and disclaimers. In case of a disagreement between the translation and the original version of this License or a notice or disclaimer, the original version will prevail.
If a section in the Document is Entitled “Acknowledgements”, “Dedications”, or “History”, the requirement (section 4) to Preserve its Title (section 1) will typically require changing the actual title.
-
TERMINATION
You may not copy, modify, sublicense, or distribute the Document except as expressly provided under this License. Any attempt otherwise to copy, modify, sublicense, or distribute it is void, and will automatically terminate your rights under this License.
However, if you cease all violation of this License, then your license from a particular copyright holder is reinstated (a) provisionally, unless and until the copyright holder explicitly and finally terminates your license, and (b) permanently, if the copyright holder fails to notify you of the violation by some reasonable means prior to 60 days after the cessation.
Moreover, your license from a particular copyright holder is reinstated permanently if the copyright holder notifies you of the violation by some reasonable means, this is the first time you have received notice of violation of this License (for any work) from that copyright holder, and you cure the violation prior to 30 days after your receipt of the notice.
Termination of your rights under this section does not terminate the licenses of parties who have received copies or rights from you under this License. If your rights have been terminated and not permanently reinstated, receipt of a copy of some or all of the same material does not give you any rights to use it.
-
FUTURE REVISIONS OF THIS LICENSE
The Free Software Foundation may publish new, revised versions of the GNU Free Documentation License from time to time. Such new versions will be similar in spirit to the present version, but may differ in detail to address new problems or concerns. See http://www.gnu.org/copyleft/.
Each version of the License is given a distinguishing version number. If the Document specifies that a particular numbered version of this License “or any later version” applies to it, you have the option of following the terms and conditions either of that specified version or of any later version that has been published (not as a draft) by the Free Software Foundation. If the Document does not specify a version number of this License, you may choose any version ever published (not as a draft) by the Free Software Foundation. If the Document specifies that a proxy can decide which future versions of this License can be used, that proxy’s public statement of acceptance of a version permanently authorizes you to choose that version for the Document.
-
RELICENSING
“Massive Multiauthor Collaboration Site” (or “MMC Site”) means any World Wide Web server that publishes copyrightable works and also provides prominent facilities for anybody to edit those works. A public wiki that anybody can edit is an example of such a server. A “Massive Multiauthor Collaboration” (or “MMC”) contained in the site means any set of copyrightable works thus published on the MMC site.
“CC-BY-SA” means the Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 license published by Creative Commons Corporation, a not-for-profit corporation with a principal place of business in San Francisco, California, as well as future copyleft versions of that license published by that same organization.
“Incorporate” means to publish or republish a Document, in whole or in part, as part of another Document.
An MMC is “eligible for relicensing” if it is licensed under this License, and if all works that were first published under this License somewhere other than this MMC, and subsequently incorporated in whole or in part into the MMC, (1) had no cover texts or invariant sections, and (2) were thus incorporated prior to November 1, 2008.
The operator of an MMC Site may republish an MMC contained in the site under CC-BY-SA on the same site at any time before August 1, 2009, provided the MMC is eligible for relicensing.
ADDENDUM: How to use this License for your documents
To use this License in a document you have written, include a copy of the License in the document and put the following copyright and license notices just after the title page:
Copyright (C) year your name. Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.3 or any later version published by the Free Software Foundation; with no Invariant Sections, no Front-Cover Texts, and no Back-Cover Texts. A copy of the license is included in the section entitled ``GNU Free Documentation License''. |
If you have Invariant Sections, Front-Cover Texts and Back-Cover Texts, replace the “with…Texts.” line with this:
with the Invariant Sections being list their titles, with the Front-Cover Texts being list, and with the Back-Cover Texts being list. |
If you have Invariant Sections without Cover Texts, or some other combination of the three, merge those two alternatives to suit the situation.
If your document contains nontrivial examples of program code, we recommend releasing these examples in parallel under your choice of free software license, such as the GNU General Public License, to permit their use in free software.
[ << GNU Free Documentation License ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] | [ >> ] | ||
[ < GNU Free Documentation License ] | [ Fel: Top ] | [ > ] |
C. LilyPond tárgymutató
Ugorj ide: | !
%
'
(
,
.
<
>
[
\
]
^
_
~
Á
É
Ö
Ú
Ü
A B C D E F G H I K L M N O P Q R S T U V W Z |
---|
Ugorj ide: | !
%
'
(
,
.
<
>
[
\
]
^
_
~
Á
É
Ö
Ú
Ü
A B C D E F G H I K L M N O P Q R S T U V W Z |
---|
[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] |
Tartalomjegyzék
- 1. Első lecke
- 2. Elemi kottaírás
- 3. Alapfogalmak
- 4. A kimenet finomhangolása
- A. Sablonok
- B. GNU Free Documentation License
- C. LilyPond tárgymutató
[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató][ ? ] |
A navigációs panel használata
This document was generated by Graham Percival on július 6, 2010 using texi2html 1.82.
A navigációs panelen levő gombok jelentése a következő:
Gomb | Név | Cél | 1.2.3-ból ide jutunk |
---|---|---|---|
[] | |||
[ << ] | Visszaugrás | Fejezet eleje vagy előző fejezet | 1 |
[] | |||
[Címoldal] | Címoldal | Dokumentum címoldala | |
[Tartalom] | Tartalom | Tartalomjegyzék | |
[Tárgymutató] | Tárgymutató | Tárgymutató | |
[ ? ] | Súgó | Segítség a navigációhoz | |
[] | |||
[ >> ] | Előreugrás | Következő fejezet | 2 |
[] | |||
[] | |||
[ < ] | Vissza | Előző szakasz az olvasási sorrendben | 1.2.2 |
[] | |||
[Fel] | Fel | Szülő szakasz | 1.2 |
[] | |||
[ > ] | Előre | Következő szakasz az olvasási sorrendben | 1.2.4 |
Példánkban az aktuális pozíció az 1.2.3 alalszakasz egy olyan dokumentumban, melynek szerkezete a következő:
- 1. szakasz
- 1.1 alszakasz
- ...
- 1.2 alszakasz
- 1.2.1 alalszakasz
- 1.2.2 alalszakasz
- 1.2.3 alalszakasz <== Aktuális pozíció
- 1.2.4 alalszakasz
- 1.3 alszakasz
- ...
- 1.4 alszakasz
- 1.1 alszakasz
Más nyelvek: English, deutsch, español, français, italiano, 日本語, nederlands.